Az alacsony szénhidráttartalmú étrend lényege, hogy a szénhidrátok megvonásával arra kényszeríti a szervezetet, hogy zsírokból fedezze az energiaigényét. A máj a zsírokat zsírsavakká és ketonokká bontja le – ez a ketózis –, és glükóz helyett a ketonok játsszák az „energiahordozó” szerepét
A ketogén étrend megítélése kétségtelenül ellentmondásos. Sokan már az ötlettől a homlokukat ráncolják, hogy a bevitt kalóriamennyiség 80 százalékát zsírból kellene fedeznünk, és a dolog jó eséllyel az orvosunk egyetértésével sem fog találkozni. Ám ezek az ellenérzések többnyire megkövesedett dogmákon alapulnak, a tudomány jelenlegi állása szerint ugyanis a ketogén étrend egyáltalán nem az ördögtől való, sőt.
Az utóbbi idők egyik sokat vitatott állítása az, hogy a ketogén étrend árt a májnak, konkrétan nem-alkoholos zsírmáj betegséget (angol rövidítés NAFLD) okoz, amely betegség napjainkban a nyugati világban az emberek 20-30 %-át érinti [1]. Csakhogy a legtöbb ketogén étrenddel és annak májra gyakorolt hatásával kapcsolatos vizsgálat ennek pont az ellenkezőjét látszik bizonyítani. Tudniillik azt, hogy a segítségével megelőzhető, sőt akár vissza is fordítható a NAFLD.
Ami felveti a kérdést, hogy ez hogy lehetséges, ha egyszer a ketogén étrendre a magas zsírbevitel a jellemző, az orvosok pedig kifejezetten a zsírfogyasztás csökkentését javasolják azoknak, akik ezzel a gyakori májbetegséggel küzdenek. Olvasson tovább, megmagyarázzuk.
Mi okozza az alkoholos zsírmáj betegséget?
Azt szokták mondani, hogy a zsírmáj betegség és más májbetegségek kialakulásának legfőbb oka a túlzott alkoholfogyasztás, illetve a túlzott gyógyszerhasználat. Ám a NAFLD esetében nem erről van szó: van ugyanis egy sor más betegség is, amelyek közös jellemzője, hogy a májban zsír halmozódik fel, akkor is ha az illető nem iszik sok alkoholt. Ezért van az, hogy az orvosnak ki kell zárnia mind a túlzott alkoholfogyasztást, mind a túlzott gyógyszerhasználatot, mind pedig bizonyos örökletes tényezőket mielőtt felállítja a NAFLD diagnózist.
Mint sok más betegség, a NAFLD is lehet enyhe vagy súlyos. Az enyhébb esetekben a biopszia azt fogja megállapítani, hogy a hepatociták (májsejtek) 10%-ában találhatók zsírcseppecskék [2]. A súlyosabb esetekben már hegesedés, gyulladás, sőt esetleg zsugorodás is megfigyelhető. Szerencsére a NAFLD csak az esetek 25%-ában válik súlyossá [3].
De mi is okozza pontosan a nem-alkoholos zsírmáj betegséget?
Erre nem adható egyértelmű válasz, de a szakemberek azt figyelték meg, hogy a betegség gyakoribb azoknál, akik [2, 3]:
- túlsúlyosak vagy elhízottak,
- 2-es típusú cukorbetegségben szenvednek,
- magas a triglicerid szintjük,
- anyagcsere problémákkal küzdenek.
A NAFLD egyik fő kockázati tényezőjének az inzulin rezisztenciát szokták tekinteni, ezért mondják a szakemberek, hogy ez a betegség "az anyagcserezavar májban való manifesztálódása" [4]. Ebben nincs is semmi meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy a NAFLD elsősorban túlsúlyos, cukorbeteg vagy más anyagcserezavarban szenvedő személyeknél fordul elő.
De vajon az inzulin rezisztencia miért okoz zsírfelhalmozódást a májban?
A májba háromféle módon kerülhet zsír: a zsírszövetekben történő zsírlebontás, magában a májban történő zsírtermelődés vagy a táplálékkal bevitt zsír által. Ám egy átfogó tanulmány szerint a májban való zsírfelhalmozódáshoz legnagyobb mértékben az járul hozzá, ha az inzulinrezisztencia következtében a szénhidrátok a májban zsírrá alakulnak [5].
Az inzulinrezisztencia anyagcsere betegség, amelynek során a sejtek nem képesek megfelelően reagálni az inzulinra. Ezáltal megnő a vércukorszint, amire a szervezet úgy reagál, hogy a vérben levő összes glükózt a májnak továbbítja.
Állatkísérletekben azt is kimutatták, hogy két fontos tápanyagnak, a kolinnak és a methioninnak a hiánya is okozhat nem-alkoholos zsírmáj betegséget [5]. Ezek a tápanyagok megtalálhatók például a tojásban, a halban, a diófélékben és az olajos magvakban, amelyekre ezért nagy szüksége van a szervezetnek.
Hogyan állapítható meg, hogy valakinek nem-alkoholos zsírmáj betegsége van?
A NFLD nem okoz tüneteket, ezért annak eldöntéséhez, hogy valaki szenved-e nem-alkoholos zsírmáj betegségben, ultrahang vagy CT vizsgálatra van szükség.
Az orvos valószínűleg akkor fogja elküldeni a pácienst ilyen vizsgálatokra, ha a laboreredményei valamilyen májbetegségre látszanak utalni. Például ha a vérvétel azt állapítja meg, hogy az illető alanin aminotranszferáz (ALT) és aszpartát aminotranszferáz (AST) májenzimjeinek a szintje túl magas.
Ha a NAFLD nem-alkoholos szteatohepatitisszé (májgyulladássá), fibrózissá (májhegesedéssé), cirrhozissá (májzsugorrá) fajul, akkor a betegnek már tünetei is vannak. A májbetegségek leggyakoribb tünetei a következők:
- tompa fájdalom jobb felső hasi tájékon
- ólmos fáradtság
- indokolatlan fogyás
- gyengeség
- sárgás bőr és sárgás szemkörnyék
- bőrviszketés
- duzzadt lábszár, boka és lábfej
- hasi puffadás
Okozhat-e a ketogén étrend nem-alkoholos zsírmáj betegséget?
A rövid válasz az, hogy nem.
Semmilyen tény nem támasztja alá, hogy a ketogén étrend szükségszerűen zsírmáj kialakulásához vezetne, annak ellenére, hogy az nagy mennyiségű zsírbevitellel jár. Ellenkezőleg, minden a tárgyban végzett újabb kutatás azt erősíti meg, hogy az alacsony szénhidráttartalmú, illetve ketogén étrenddel javulás érhető el a zsírmáj betegeknél [7].
Egy átfogó tanulmány szerint:
"Az az elterjedt hiedelem, hogy a zsírban gazdag táplálkozás szükségszerűen zsírmájhoz vezet, és akadályozza a testzsír tömegének csökkenését, mára tarthatatlannak bizonyult."
Vagyis, bár logikusnak tűnik, hogy ha valaki több zsírt eszik, akkor a mája zsírosabb ő maga pedig kövérebb lesz, a szervezet ennél szemlátomást bonyolultabban működik. Mint már említettük, a tények arra utalnak, hogy inkább a magas szénhidrátbevitel a ludas a NAFLD kialakulásában, mivel a sok szénhidrát inzulinrezisztenciát okozhat. És itt nem is annyira a mennyiség, mint inkább a minőség számít.
Ha a bevitt szénhidrát elsősorban egyszerű glükózból vagy fruktózból, és nem keményítőből illetve rostokból áll, akkor nagyobb az inzulinrezisztencia és a NAFLD kialakulásának a veszélye [5,8]. A fruktóz egyszerű gyümölcscukor, amely nem emeli meg a vércukorszintet, viszont egyenesen a májba kerül, ahol nagy mennyiségben fogyasztva zsírrá alakul. A magas glükóz bevitellel ugyanez a helyzet.
Ami a zsírfogyasztást illeti, abban sem szabad túlzásba esni [8], egész egyszerűen azért, mert a túl magas makrotápanyag bevitel súlygyarapodáshoz vezet, az elhízás pedig inzulin rezisztenciát okoz. Ha az a kérdés, hogy melyek azok a zsírok, amelyek problematikusak a májunk egészsége szempontjából, akkor azok a telített zsírok, míg a telítetlen zsírok kifejezetten jót tesznek az anyagcserének és a májnak.
És mi a helyzet a ketogén étrendben levő zsírokkal?
Itt válik a dolog ellentmondásossá. Hogy megértsük, miért, tudnunk kell, hogyan hat a ketogén étrend az anyagcserére.
A ketogén étrend olyan kevés szénhidrátot tartalmaz, ami nem elég a sejtek üzemanyaggal történő ellátásához, ezért a szervezet elkezd zsírokat égetni, hogy hozzájusson a szükséges energiához. Ennek a folyamatnak a során a máj a (a táplálékból felvett és a zsírsejtekből származó) zsírt átalakítja olyan molekulákká, amelyeket ketonoknak nevezünk. Ezek a molekulák fogják helyettesíteni a glükózt az agy, a szív és a többi szövet üzemanyaggal történő ellátásában, azt az anyagcsere állapotot pedig, amelybe ilyenkor a szervezet kerül, ketózisnak hívjuk.
Ez az állapot úgy érhető el, ha sok zsírt és kevés szénhidrátot fogyaszt az ember.
A ketózisnak számos pozitív hatása van az anyagcserére. Például az, hogy csökkenti az inzulinszintet és fokozza az inzulinérzékenységet [9]. Ha alacsonyabb az inzulinszint, akkor gyorsul az emésztés, ami súlyveszteséggel jár. A harmadik előny, hogy ketogén étrend esetén kevés szénhidrátot fogyasztunk, ami a májba kerülve zsírrá alakulhatna. Mindez együttvéve az anyagcserezavarok megszűnését eredményezheti.
Ám mindehhez az szükséges, hogy a megszokottnál több zsírt fogyasszunk. A helyes makrotáplálék eloszlás ketogén étrend esetén az, ha a bevitt kalória 5-10%-a szénhidrát, 15-30% -a fehérje, és 60-75%-a zsír. Ez napi 2000 kalóriával számolva 133-166 gramm zsiradék elfogyasztását jelenti naponta, míg egyébként az ajánlott napi mennyiség 60 gramm.
De lehet, hogy ennél kevesebb napi kalóriával is beéri az ember, mivel a ketogén étrend közismerten csökkenti az étvágyat [9]. És persze ahhoz, hogy fogyjunk, ilyenkor is kevesebb kalóriát kell fogyasztanunk a megszokottnál.
Persze olyan tanulmányok is vannak, amelyek szerint az alacsony szénhidráttartalmú, illetve a ketogén étrend kedvez a NAFLD kialakulásának, de ezek többnyire vagy állatkísérleteken alapulnak, vagy megbízhatatlan forrásból származnak. Például nemrégiben megjelent egy esettanulmány egy nőről, akinél a ketogén étrendre való áttérése után megemelkedett májenzim szinteket mértek, ami a kutatók szerint megnövelt kockázatot jelent a NAFLD szempontjából [10]. De ez elszigetelt eset volt, és az illető hölgy semmi fizikai aktivitást nem fejtett ki, ráadásul rengeteg gyógyszert szedett.
Térjünk-e át a ketogén étrendre, ha le akarjuk győzni a nem-alkoholos zsírmájat?
Ökölszabályként azt javaslom, hogy ha szeretné diétával vagy életmódváltással megoldani valamilyen egészségügyi problémáját, előtte mindig konzultáljon az orvosával, aki nyilván a NAFLD esetében is fog valamilyen diétát vagy életmódbeli változtatást ajánlani annak visszafordítása érdekében. Ilyen esetben a leggyakrabban a következőket szokták javasolni:
- ha túlsúlyos, fogyjon le
- sportoljon rendszeresen
- igyon sok kávét
- szedjen E vitamint.
-
Mivel a ketogén étrend ezek közül többre is megoldást kínál, elgondolkodhat rajta, hogy belevág, de csak akkor, ha megfelelő ideig tudja csinálni.
A ketogén étrend nagyszerű választás, ha Ön fogyni akar, de csak akkor, ha tényleg hajlandó minimálisra csökkenteni a szénhidrátfogyasztását, és a tápanyagszükségletének nagy részét zsírokból fedezni, illetve folyamatosan oda tud figyelni arra, hogy mit eszik. Egy biztos: bármilyen diéta, amely segít a fogyásban, egyben a zsírmáj betegséget is kezeli. Természetesen csak addig a pontig, amíg az nem jelent éhezést vagy túl magas szénhidrátbevitelt.
Milyen esetben ne térjünk át a ketogén étrendre a NAFLD kezelése érdekében?
A ketogén étrend nem mindenkinek biztonságos [13]. Ha Ön az alábbi problémák valamelyikével küzd, akkor ne kezdjen bele a diétába.
- Hasnyálmirigy gyulladás
- Májelégtelenség
- Zsíranyagcsere zavar
- Karnitin hiány
- Pyruvate kinase hiány
- Porfíria
A ketogén diéta nem feltétlenül biztonságos terhes és szoptató anyáknak, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő személyek esetében pedig nagy körültekintést igényel az étrendnek a gyógyszerezéssel való összehangolása.
Összefoglalva
Akármennyire is ellentmondani látszik a józan észnek, a ketogén étrend nem okozója a zsírmájnak, ellenkezőleg, alkalmas annak visszafordítására. Ezt számos kutatás alátámasztja, amelyekből több átfogó tanulmány és meta-analízis született.
-
A NAFLD-ot sokszor a helytelen táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal függ össze. Szerencsére egészséges táplálkozással és sportolással a betegség visszafordítható, és ebben nagy szerepe lehet a ketogén diétának, amely azáltal gyógyítja a NAFLD-ot, hogy csökkenti az inzulinszintet, segíti a fogyást és nagyon alacsony szénhidrátbevitellel jár. Természetesen a ketogán diéta csodatevő hatásának vannak más, itt nem tárgyalt aspektusai is.
Amennyiben fontolgatja, hogy belevág a diétába, először konzultáljon az orvosával, aki megmondja, hogy biztonságos-e önnek ez a diéta, illetve ha Ön már NAFLD beteg, nyomon tudja követni a betegsége alakulását.
